NaTE a Kutatók Éjszakáján

Több mint 30 településen mintegy 2000 programot tartottak idén a Kutatók Éjszakáján. A rendezvénysorozat azzal a céllal indult, hogy népszerűbbé tegyék a természettudományok tanulását és oktatását, és vonzóbb legyen a kutatói pálya a fiatalok számára. A Nők a Tudományban Egyesület Budapesten a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Házában olyan sokrétű programot kínált, amely beillett egy kisebbfajta tudományfesztiválnak is.

A Zipernowsky Házban 16 állomáson várták az érdeklődőket a fizika, kémia, biológia, informatika, ökológia és sok más érdekes tudományterület képviselői. Cikkünkben a változatos programoknak csak néhány példáját emeljük ki abból a szempontból, hogyan kell, lehet, és érdemes tudománnyal lekötni az érdeklődők figyelmét.

A fizika a legkevésbé kedvelt tárgyak közé tartozik az iskolában. Pedig olyan látványos és elsőre talán rejtélyesnek tűnő kísérletekkel, mint amilyeneket a TudÁShow csapata mutatott be, meg lehet tenni az első, közelítő lépéseket a reál tárgy kapcsán rögzült rossz érzések feloszlatása felé. Aztán a „titkok” feltárásával, azaz a tudományos magyarázatokkal el lehet oszlatni azt a misztikus ködöt is, ami sokak szemében övezi a fizikát. Ez a módszer persze több más területre is igaz. Mindenesetre a természettudomány szépségéért Molnár Jankáék tűzbe tették nem csak a saját, hanem a látogatók kezeit is. 

A másik téma, amit sokan inkább csak tisztes távolságról szemlélnek, az elektromosság. Pedig ezen az estén még a villámot is gyárthattak a vállalkozó kedvűek. Köszönet ezért a sárospataki ÁVG-seknek, akik egyfajta “járdatudományt” műveltek. Ugyanis az épületbe elektromágneses kísérletek, jelenségek bemutatásával vonzották be a közönséget a Házban tartott további programokba. És nem mellesleg beavatták a járókelőket is tudományuk rejtelmeibe. Köszi-t lehet mondani a világ első, alumíniumhab/szénszövet kompozitból készült versenymotorjának, illetve készítőinek, a Kefo Motostudent csapatának is. Már csak azért is, mert a magyar fejlesztésű jármű – mely fizikai valójában is begördült a Zipernowsky Házba a Kutatók éjszakájára – erre a névre „hallgat”.

Legyen szó motorról vagy másfajta eszközről, termékről, projektről ma már nélkülözhetetlen a dizájn. A maformdesign bemutatói arról szóltak, hogy ötlettől a megvalósulásig hogyan születik meg a termék, hogyan jön létre egy-egy probléma megoldását jelentő eszköz a dizájner keze alatt.

Az élettudományok sem maradhattak ki a Kutatók Éjszakáján a NaTE programjából. Farkas Alexandra kedvenc témája a fényszennyezés hatásainak vizsgálata. A kérészekre és persze sok más fajra – köztük az emberre is! – veszélyesek a felesleges és rossz irányba világító lámpák fényei. Ezekből mutatott példákat és megoldásokat az MTA Ökológiai Kutatóközpont szakembere.  Becz Barnabás Álmos szerint pedig elég egy csepp vízben elmerülni ahhoz, hogy felfedezzünk egy másik világot. Csillós egysejtűek vizsgálatát mutatta be saját kutatásai, felvételei és aznap gyűjtött mintái alapján, mely a legapróbb gyerkőcöket is hosszú időre odaragasztotta a mikroszkóphoz.

Egy másik világ a virtuális valóság. VR szemüveggel ma már szó szerint mindenhova el lehet jutni. A Zipernowsky Házból ezek segítségével eljuthattunk a világ legnagyobb városaiba, együtt repülhettünk a madarakkal, de akinek kedve tartotta, a NaTE nagyköveteivel kis rózsaszín emberkék társaságában is szétnézhetett a világegyetemben. 

Ezek a bemutatók nem csak az érdekességet és a látványt voltak hivatottak erősíteni, hanem arra is rávilágítottak, mire képes ma és a (közel)jövőben a technika. Az informatikai tudás egyébként sem hiányozhat egyetlen tudományterületről sem, a természettudományokból pedig végképp nem. Az asztaloknál így az is kiderült, hogyan lehet bárkiből programozó, hogyan lehet saját app-ot készíteni, sőt egy szabadulószobából is csak akkor lehetett kijutni, ha az ember kiprogramozta magát egy robottal.

A látogatók között meglepően nagy számban voltak kisgyerekek, sőt óvódások is, akik teljesen mást értenek még a világból, mint az őket kísérő nagyszülők. Az előadóknak így nem volt egyszerű dolga a tudományos érdekességek közvetítésekor. Ugyanakkor a Kutatók Éjszakájának épp az az egyik fontos célja, sőt elve, hogy szórakoztatóan, közérthetően, interaktívan és látványosan mutassa be a legelvontabbnak tűnő területeket, még a legkisebbek számára is. Mindez a NaTE céljai között is szerepel, ezért Szigeti Fannit, az Egyesület ügyvezetőjét kértük meg, hogy értékelje a délutántól késő estéig pezsgő programot.

“A NaTE a tudomány új, fiatal arcait szeretné felkutatni és bemutatni, kiemelten azokat a lányokat, akik már a pályán vannak kutatóként. Ezt a színt, ezt a vonalat szerettük volna bevinni a Kutatók éjszakájába, hiszen ezen a területen sok olyan nő van, aki letett már valamit az asztalra. Vannak olyan palántáink – egyetemisták, sőt középiskolások – is, akik előtt nagyon szép karrier áll, így nagyon ígéretes tehetségeket is be tudtunk mutatni. Az állomások is erről szóltak, szinte minden állomásnak női vezetője volt. A lányok tudnak a laikusok számára is érthetően magyarázni, amihez persze némi rutin is kell, de ennek megszerzésében is tudunk segíteni. Van egy középiskolásokból és egyetemistákból álló nagyköveti hálózatunk, melynek tagjait ilyen készségekkel is igyekszünk felvértezni.”

Idén több mint 40 fős volt a stábunk, melyben a középiskolások mellett ott volt a 40 éves kutatónő is. Sikeresnek tartom az idei programot, hiszen a legkülönbözőbb korosztályból álló nagyközönséget sikerült megfogni. Számunkra az is érdekes, ahogy a staff-on belül egymásra találnak emberek. Külön eredménye tehát ennek a napnak, hogy új, fiatalos tudományos közösség épül ki a Kutatók Éjszakájának köszönhetően.

Trupka Zoltán, tudományos újságíró

Fotók: Potyó Imre