A SMARTIZ program hátrányos helyzetű lányok matematika és informatika tanulását kívánja elősegíteni. Ahhoz, hogy a foglalkozások és az azokhoz kapcsolódó egyéb programok eredményesen szolgálják a résztvevők egyéni fejlesztését, olyan pedagógiai szemléletmódra és eszköztárra van szükség, amely a célcsoportra szabottan képes a tanulás és tanítás kognitív és affektív elemeit egyaránt alkalmazni.

A program a tartalomba ágyazott képességfejlesztés stratégiáját alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a feladatválasztásnál elsősorban a fejlesztendő képességekhez keres olyan tartalmi elemeket illetve ezek különféle kontextusait, amelyek alkalmasak arra, hogy az elsajátított tudás alkalmazásával kapcsolatban képessé, motiválttá és magabiztossá tegyék a tanulókat.

A tananyag célja tehát az ismeretátadáson túl egy olyan komplex fejlesztés, amely nemcsak a matematikai kompetenciát fejleszti, hanem a program résztvevőinek azokat a készségeit is, amelyek későbbi sikeres tanulásukhoz és a választott pályán való boldogulásukhoz elengedhetetlenek.

Pedagógiai célként fogalmaztuk meg, hogy a résztvevőkkel együttműködve, a tanulók komplex, saját képességeikhez, előzetes ismereteikhez, explicit és tacit tudásukhoz viszonyított, valamint a matematikai-informatikai pályákkal és az ezen a területen folytatott tanulással kapcsolatos személyes beállítódások, motiváció és készségek területén történő előrelépést kívánjuk elérni.

A célcsoport jellemzői

A nők pályaválasztása a hagyományos nemi szerepek és sztereotípiák által erősen meghatározott, véleményeiket nagy részben a környezet által közvetített értékek és normák befolyásolják. A nők alacsony jelenlétének okai a temészettudományos és műszaki képzésekben erősen összefüggnek azzal a jelenséggel, hogy a közfelfogás a tudomány művelését még mindig erősen a férfiakhoz társítja.

Gyakori, hogy környezetükben az életvezetési készségek és puha készségek (life skills / soft skills) készségterületeken eleve gyengébb felnőtt példákkal találkoznak, és ezek jelentőségét alulértékelik. Emellett megerősítheti a matematika és informatikatanulással kapcsolatos elköteleződésüket, ha a tanulás során azok a puha készségek (soft skills) is rendszeresen fejlődhetnek, amelyek az önálló tanulás során elengedhetetlenek (például az időmenedzsment). Ezért fektetünk komoly hangsúlyt ezen készségek erősítésére is.

A célcsoport tagjai jellemzően nem találkoznak közvetlen környezetükben olyan mintákkal, akiket a pályaorientáció területén követhetnének. Ezért fontos, hogy a program során példaképekkel is megismerkedjenek: ezek lehetőleg a célterületen olyan sikeres nők legyenek, akikkel a tanulók azonosulni tudnak.

Kiemelten fontos számukra a csoporthoz tartozás, ezért a program lényeges eleme a csoportkohézió kialakítása, megerősítése és fenntartása, és támogató kortárs csoport létrehozása. A támogató csoportlégkör a szabad, a hibázás természetességét is megengedő fejlődés egyik alappillére.

A rejtett és az elfogulatlan tanterv

A tudomány maszkulin világképének negatív hatásaival a lányok már a gyerekkori szocializáció alatt találkoznak mind az otthoni, az iskolai és egyéb környezetben. A negatív üzenetek az iskolában főként a rejtett tanterven (hidden curriculum), azon belül is leginkább a társadalmi nemekre nézve elfogult tanterven (gender biased curriculum) keresztül érkeznek. A rejtett tantervek által a diákok olyan, a tantervekben nem szereplő „láthatatlan” normákat, meggyőződéseket, értékeket és viselkedésmódokat sajátítanak el, melyeket az iskolai környezet – szándékoltan vagy nem szándékoltan – közvetít feléjük, s ami a tanterv mélystruktúrája valamint az iskolai és osztálytermi interakciók révén valósul meg.

A programban kiemelten fontos szerepe van a társadalmi nemekre és a jelen program célcsoportjára tudatos fejlesztési területek, pedagógiai célok, eszközök és módszerek megtervezésének és tudatos használatának.

Az előítéleteket, negatív sztereotípiákat nemcsak a tanárok, hanem a diákok maguk is hordozzák. A lányok egyrészt tisztában vannak a csoportjukat illet ő negatív sztereotípiákkal, másrészt hajlamosak azonosulni velük (pl. a lányok rosszabb matekosok, mint a fiúk). Ez nemcsak a motivációt csökkenti, de szorongást idézhet elő, amivel akaratlanul is a sztereotípiáknak felelhetnek meg. Az ún. „sztereotípia fenyegetettség” pedig ronthatja a teljesítményüket, továbbá emiatt gyakran előfordul, hogy a lányok úgy érzik, nem tartoznak egy adott tudományos közösséghez. Mindez erősen kihat a motivációjukra és pályaválasztásukra. A sztereotípiákról szerzett tudás valamint a csoportkohézió kialakítása segíthet a lányoknak abban, hogy ezek ne csökkentsék intellektuális teljesítményüket,

A mentorálás

A mentor kiválasztása, a mentor-mentorált viszony kialakítása, a céljaik közös megfogalmazása hasonlóan fontos szerepet játszik a programban. Ugyanis a mentorálás általában hatékony eszköznek bizonyul a tanítási-tanulási folyamatban, azonban az előítéletesség és a negatív diszkrimináció erős jelenléte a folyamat során általában újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. A program megvalósításában részt vevő tanár/mentor kiválasztásakor ezért szempontnak kell lennie, hogy előítélettől mentes legyen, és a program során nemcsak betartja, de elősegíti az esélyegyenlsőséget, és meggyőződéssel alkalmazza a jelen programban kidolgozott eszköztár elemeit.

Fejlesztési területek

A program elsődleges célja a matematikai kompetencia fejlesztése. Emellett azonban a készségfejlesztés olyan területei is elő kell, hogy kerüljenek, amelyek a matematikai-informatikai pályára való kerülést, a tanulmányokban és a későbbi karrier során való helytállást biztosítják. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki:

  • alkalmazkodó-készség: bizonytalan, gyorsan változó vagy új helyzetek kezelése, új technológiák, algoritmusok tanulásának képessége, fizikai alkalmazkodás, stresszkezelés;
  • komplex kommunikációs és társas készségek: verbális és képi információk feldolgozásának és átadásának képessége, komplex gondolatok bemutatása, érvelés és vitakészség;
  • nem-rutinszerű problémamegoldás: a problémára vonatkozó információk szűrése, kritikus gondolkodás meglévő stratégiákról, kreativitás és konstruktivitás, lehetőségek elemzése, információk integrálása és mintázatok felismerése;
  • önfejlesztés és önmenedzsment készségek: önálló munkavégzés virtuális csoportokban is, ön-motiváció és ön-reflexió, a munkával kapcsolatos új információk megszerzésére, új készségek elsajátítására való (tanulási) hajlandóság;
  • rendszerszemlélet: rendszerben való gondolkodás döntéshozatal, értékelés és elemzés során, nézőpont-váltás és trendelemzés.

A fenti csoportból elsősorban az alkalmazkodókészség, az önfejlesztés és önmenedzsment készségek és a nem-rutinszerű problémamegoldás készségeit tartjuk a program szemszögéből kiemelten fontosnak.

 

Pedagógiai eszközök

A programot úgy építjük fel, hogy több szinten küzdjön a célcsoporttal kapcsolatos sztereotípiákkal. Így az egyes tartalmi elemek úgy foglalkoznak a hátrányos helyzetű lányok jellemző tanulási nehézségeivel, hogy közben az egyén előzetes tudásához és beállítódásához képesti fejlődést tartják szem előtt.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulás affektív elemeire, elsősorban a motivációra és a matematika és informatika területével, valamint a nők szerepével kapcsolatos attitűdökre külön hangsúlyt fektessünk. Ezeket nem egy-egy külön tananyagegységben, hanem a tanulás-tanítás folyamatába ágyazva képzeljük formálni és erősíteni.

A program pedagógiai hátterét folyamatosan biztosító szakértők:

Koren Balázs, pedagógus, egyetemi oktató

Paksi Veronika, társadalomkutató

Réti Mónika, oktatáskutató 

Sáray Szilvia, pedagógus, a szakkörök vezetője

A SMARTIZ program támogatója a