Nők a Tudományban Kiválósági Díj

Egyesületünk 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat. Hiszünk benne, hogy a sikeres kutatók és innovátorok felkutatása, bemutatása és jutalmazása kiemelten fontos Magyarország tudományos és gazdasági versenyképessége szempontjából.

A Nők a Tudományban Egyesület missziójának része a nők tudományos szerepének támogatása, és a figyelem felhívása a nők tudományos teljesítményére, mivel a nők által véghezvitt sikeres kutatások és innovációk sokszor nem ismertek (és elismertek) szélesebb körben.

Az elismerést évről évre olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek; mindemellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket példát mutatva a fiataloknak. A feltörekvő generációk elismerésével szeretnénk sikereiket hazai szinten is láthatóvá tenni, s egyben megerősíteni őket abban, hogy teljesítményük az egész társadalom számára fontos.

Fontos kritériuma az odaítélésnek ez azért is, mert Magyarországon a nők aránya a kutató fejlesztő helyek kutatóinak tényleges létszámában még mindig meglehetősen alacsony, míg a természettudományok területén 23,6% addig a műszaki tudományok területén mindössze 18,3 %-ot tesz ki.

Díjazottak 2016

A díjak odaítéléséről 2016-ban a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság döntött. Az idei díjazottakat Dr. Groó Dóra, a NATE elnöke, Bogyai Katalin ENSZ nagykövet, Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár köszöntötte, Prof. Dr. Pető Andrea, a CEU „Nők a Kutatói életpályán Elnöki Bizottság nevében” és Prof. Dr. Hargittai Magdolna akadémikus, a Díj fővédnöke, alapító tagunk,  Széchenyi-díjas  kémikus, kutatóprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a University of North Carolina díszdoktora, méltatták.

Agrártudományok kategória:

Dr. Valkó Orsolyát a gyepgazdálkodás területén elért eredményeiért díjazta a bizottság. A díjazott a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusa.

Az agrár-ökoszisztémák biodiverzitásának egyik legfontosabb elemét a gyepek által fenntartott fajgazdagság képezi, melynek megőrzése az európai biodiverzitás megőrzési stratégia kiemelt célkitűzése. A természetvédelmi célú gyepgazdálkodás feladata a legelő állatok takarmányának biztosítása mellett a gyepek megfelelő, fenntartható természetvédelmi kezelése. Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása és a fenntartható gazdálkodás napjaink kulcsfontosságú restaurációs és agrárökológiai kihívásai, amelyek kezeléséhez nélkülözhetetlen a faj- és tájszintű agro-biodiverzitás megőrzése, illetve az ökológiai szemlélet beépítése a gazdálkodásba. Kutatásainak célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzon ki és teszteljen a mezőgazdasági művelés körülményei között, amelyek sikeresen és széles körben alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban és segítik összehangolni a gazdálkodók illetve a természetvédelem céljait. Véleménye szerint jövőnk kulcsa, hogy a téma iránt elkötelezett fiatalok ne csak a téma elméleti jelentőségével ismerkedjenek meg, hanem aktívan részt tudjanak venni természetvédelmi és gyepgazdálkodási projektek megvalósításában is. Ezeket a célokat olyan fenntartható módszerek vizsgálatával kívánja támogatni, mint az őshonos fajokból álló gyepmag keverékek és takarónövényzet vetése, az ugaroltatás illetve a fenntartható gyepgazdálkodás. A gazdálkodók illetve a természetvédelem céljait összehangoló, sikeres és széles körben alkalmazható megoldásokat dolgoz ki és tesztel.

“A Nők a Tudományban Egyesület Kiválósági Díja nagyon megtisztelő számomra, és ez természetesen kollegáim és a Debreceni Egyetem Ökológia Tanszékének, valamint az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkájának is az elismerése. Köszönöm szépen az elismerést és remélem hogy munkám során sok fiatal hölgynek be tudom mutatni a kutatói pálya szépségeit, valamint a természetvédelem és a gyepgazdálkodás fontosságát.” – nyilatkozta a díj átvételéről Dr. Valkó Orsolya.

Információs technológia kategória:

Dr. Vincze Veronika szakterülete a számítógépes nyelvészet. A Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársaként és az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának tagjaként arra törekszik, hogy az elmélet nyelvészetben elért eredményeket a számítógépes nyelvészet gyakorlatában is minél nagyobb hatásfokkal alkalmazza, illetve a számítógépes nyelvészeti eredményeket a gyakorlati életben is hasznosíthatóvá tegye. A számítógépes nyelvészeti technológiákra épülnek például a keresőprogramok vagy a gépi fordítóoldalak. Aktív szerepet vállalt olyan korpuszok és erőforrások megalkotásában, amelyek eredményeként létrehozták az adott nyelvtechnológiai problémákra születő algoritmusok fejlesztéséhez és kiértékeléséhez szükséges kézzel lejegyzett adatbázisokat, amelyeket a magyar és nemzetközi kutatói közösség rendszeresen hasznosít. Részt vett a “magyarlanc” nevű programcsomag fejlesztésében: ez a magyar nyelvű alaptechnológia szövegek szegmentálását, szóalaktani és mondattani elemzését hajtja végre. Ahhoz, hogy egy számítógép megértse az emberi nyelvet, a különböző szövegeket, ahhoz először bizonyos alaplépéseket kell kidolgozni. A szövegekből való információ kinyeréséhez először tisztában kell lenni az egyes szavak határaival, a nyelvtani kapcsolatokkal és hogy milyen szerepet töltenek be a mondatban. Foglalkozik információkinyerési technikák kidolgozásával, célja, hogy folyó szövegekből automatikus módon jussunk hasznos információhoz. Emellett pedig több szóból álló nyelvi egységeket is vizsgált, amelyeknél a részek jelentéséből nem következik az egység jelentése. Ezeknek az egységeknek a megértése nem csak az idegennyelvet tanulók hanem a számítógépek számára is problémát jelentenek. Az informatikai doktori munkájában a nyelvi bizonytalanságot elemezte., kutatásának gyakorlati haszna az információkinyerésben nyilvánul meg. Orvosokkal végzett közös kutatásában pedig azt vizsgálják, hogy milyen automatikusan kinyerhető beszélt nyelvi jellemzők játszanak szerepet a demencia korai felismerésében. Mint vallja, a számítógépes nyelvészetben összekapcsolódik humán és reál érdeklődés, matematika és nyelvek. A két terület ugyan látszólag távol áll egymástól, valójában azonban mindkettő erősen megköveteli a logikai készségeket, algoritmikus gondolkodást és analitikus látásmódot. Szabadidejében szívesen keres geoládákat, rengeteget fotózik és nem áll távol tőle a kézműveskedés sem.

„Nagy örömet jelent számomra a díj elnyerése, hiszen így szélesebb körben is közvetíteni tudom, hogy nőként is lehet tudományos sikereket elérni egy “férfiasnak” tekintett szakterületen. Egyúttal útmutató is lehet a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, hogy kövessék az álmaikat és válasszanak olyan foglalkozást, amit szívvel-lélekkel tudnak végezni, függetlenül attól, hogy mennyire “férfias” vagy “nőies” szakma a közvélemény szerint” –  vallja Dr. Vincze Veronika, őt a díjátadáson édesanyja képviselte, mert sajnálatára nem tudott jelen lenni.

Műszaki tudományok kategória:

Kózelné dr. Székely Edit Éva a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének egyetemi docenseként a szuperkritikus fluidumok alkalmazási területeinek bővítésével, megértésével és a lejátszódó folyamatok leírásával foglalkozik. A szuperkritikus oldószerek felhasználási területei között az extrakció, a kromatográfia, a kristályosítás és a reakciók a jelentősebbek. Kutatása kapcsán enantiomer elválasztási és továbbtisztítási módszert fejlesztettek ki diasztereomer só vagy komplex képzéssel szuperkritikus szén-dioxidban illetve szén-dioxidot kicsapószerként alkalmazva. A víz és etanol mellett a szén-dioxid a harmadik, iparágtól függetlenül korlátozás nélkül alkalmazható oldószer, viszont csak nagy nyomáson és ekkor is csak apoláris oldószerként használható. A szükséges nyomás ellenére sok esetben mégis versenyképes a szub- vagy szuperkritikus eljárás a modern iparban. A szuperkritikus oldószerek előnye, hogy két független és jól szabályozható paraméterre., a nyomással és a hőmérséklettel az oldószer tulajdonságai változtathatók és ezért lehetőség van a finomhangolásra, így optimalizálhatók a maximális szelektivitás és/vagy maximális hatékonyság érdekében. További előnye a hagyományos módszerekkel szemben, hogy nyomáscsökkentés után az oldószerből a korábban oldott anyag kiválik, tehát, ha a termék atmoszférikus nyomáson nem gáz, akkor a korábbi oldószer a szén-dioxid egyszerűen eltávozik a termékből. A szuperkritikus oldószer alkalmazását többnyire környezetvédelmi szempontok indokolják, de lehetőség nyílik használatuknál új, korábban nem létező termék előállítására is. Az elért eredmények felhasználási területe például az élelmiszeripar, világszinten már több száz szuperkritikus szén-dioxid extrakciós nagyüzem létezik. Jellemzően növények feldolgozása folyik bennük, pl. így állítják elő a koffeinmentes kávét vagy teát, vagy így készítenek komlókivonatot annak érdekében, hogy egész évben ugyanolyan minőségű sört lehessen gyártani, de így nyerik ki a szezámmagból gazdaságosan az olajt is. De használják más területeken is, például az eljárás segítségével tudnak bevinni gombaellenes konzerválóanyagot a fa ablakkeretekbe és evvel növelik az ellenállóképességét, illetve evvel a módszerrel a parafa dugóból is ki tudják oldani azt a vegyületet, amely a bor dugóízét adja. Ígéretes terület az aprószemcsés anyagok, kristályok előállítása főleg a gyógyszer- és a növényvédőszer iparnak van nagy szüksége ilyen termékekre, mert így a kiszerelés sokkal könnyebben megvalósítható. Az utóbbi három évben érdeklődése az alapkutatástól az alkalmazott kutatás felé fordult, aktívan foglalkozik azzal, hogyan lehet ipari, valamint gyógynövényekből különféle kivonási módszerekkel és azok kombinációjával többfajta bioaktív terméket a legcélszerűbben előállítani, emellett a szub- és szuperkritikus víz alkalmazhatóságát vizsgálja a részleges degradációs folyamatokban.

„Nagyon örülök a díjnak, nagy megtiszteltetés. Örömmel tölt el, hogy az amit napról napra, hétről hétre apró lépésekben hozzáteszünk a csoportommal a tudományterülethez elegendő ennek a nagy presztízsű díjnak az elnyeréséhez. Ezen felül fontosnak tartom, a lehetőséget, amit a díj jelent, hogy a társadalom és főleg az iskolások és szüleik, egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára megmutassuk, hogy ma már családos nőként éppen olyan sikeres lehet valaki a tudományos pályán a műszaki területeken is, mint bárki más. A díj alkalmat teremt arra is, hogy megköszönjem a családom mellett mindazoknak a támogatást, akik mentorként, főnökként és munkatársként lehetővé tették, hogy azzal foglalkozzam, ami mindennapi örömöt jelent nekem: az egyetemi hallgatókkal együtt végzett kutató-fejlesztő tevékenységgel.” – nyilatkozta Dr. Székely Edit.

Korábbi évek díjazottjai

csoportkep

Anyagtechnológia kategória:

Dr. Jedlovszky-Hajdú Angélát az anyagtechnológia területén elért eredményeiért díjazta a szakmai bizottság. A díjazott a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Nanokémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Kutatói pályája elején mágneses nanorészecskéket állított elő vizes közegben különböző felületmJedlovszkyHajduAngelaódosításokkal, amely megóvja a részecskék összetapadását (aggregációját) az adott közegben a megfelelő orvosbiológiai alkalmazhatóság érdekében. Olyan multifunkcionális részecskéket próbálnak előállítani, amelyek egyszerre alkalmazhatók az orvosi diagnosztikában és a terápiában is. Az elmúlt négy évben elektromos szálhúzással előállított biokompatibilis (szervezetbarát) és biodegradábilis (szervezetben lebomló) háromdimenziós mesterséges polimer térhálók kialakításával foglalkozik,  melyek alkalmasak lehetnek szövetregeneráció, vagy szövetpótlás céljára. Olyan mesterséges struktúrákat próbálnak létrehozni, amelyek szövetek pótlására alkalmasak.

„Kisgyermekes anyaként a kutatásba történő visszatérés egy igen intenzív érzelmi és szakmai hullámvasutat jelent. A Nők a Tudományban Kiválósági Díj egy pozitív visszajelzés arra, hogy folytassam a kutatást, hogy jó helyen vagyok és hogy továbbra is érdemes ezen a területen kamatoztatni tudásomat.” – nyilatkozta Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla

Biotechnológia kategória:

Dr. Kapuy Orsolya a Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi adjunktusa, a szakmai bizottság a biotechnológia területén elért eredményei miatt díjazta. Kutatásai fókuszpontjában a sejtszintű élet-halál döntési folyamatot irányító hálózat dinamikai viselkedésének a megértése áll. Ezek a folyamatok szoros kapcsolatban állKapuyOrsolyanak a sejtek öregedésével és az ahhoz köthető betegségekkel (úgymint a daganatos elváltozások, vagy az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór), így ezek a kutatások a későbbiekben fontos gyógyászati lehetőséget hordozhatnak magukban. A molekuláris kísérletes biológiai módszereket a számítógépes matematikai modellekkel ötvözve, ezek együttes alkalmazásával kutatják az élő rendszerek működését.

„Számomra a díj egy elismerése annak, hogy a családom és a mentoraim sikeresen szerettették meg velem a kutatást, és sikeresen támogatnak azon az úton, ahol egy nő szívvel-lélekkel és fáradhatatlan szorgalommal élhet a hivatásának.” – mondta a díj átvételekor Dr. Kapuy Orsolya

Információs technológia kategória:

Dr. Nagy Szilvia  a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi docensét az információs technológia területén végzett kutatói munkájáért díjazta a szakmai bizottság.NagySzilvia  Szűkebb szakterülete a waveletek – hullámocskák – amelyek tartalmazzák a rendszerek finomabb és durvább felbontású részleteit; csak ott lesz finom a felbontás, ahol ezt a modellezni kívánt dolog igényli, ami nagyban le tudja csökkenteni a számolási, tárolási szükségleteket amellett, hogy a pontosságot nem rontja, emellett a felbontás szisztematikusan finomítható, ha mégis nagyobb precízió szükséges. A világszerte elterjedt képtömörítésen kívül rengeteg alkalmazási lehetősége van, a legtöbb fizikai rendszer modellezésére, illetve sokféle jel analizálására alkalmas a waveleteken alapuló eszközrendszer.

Mindig öröm, ha nőket ünnepelnek, akkor is, hogyha nem nőies dolog miatt ünneplik őket. A díj szerintem bátorítást adhat azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik nőies pályán indultak el, mert a társadalmi normák, családi elvárások szerint ezt kellet tenniük, de nem érzik ott elég jól magukat, vagy a lelkük mélyén mást szeretnének csinálni, hogy merjenek másba is belefogni, hiszen például az informatika logikus és egyszerű, mégis képes olyan komplex és gyönyörű dolgok modellezésére, amilyenek a fizikai, kémiai, biológiai rendszerek körülöttünk.” – nyilatkozta Dr. Nagy Szilvia.

Űrtevékenység kategória:

Korsós Marianna Brigitta csillagász, jelenleg PhD hallgató és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának tudományos segédmunkatársa. A díjazottat azKorsósMariannaBrigitta űrtevékenység területén végzett kutatói munkájáért díjazta a szakmai bizottság. Egy új,  nagyenergiájú napkitöréseket (azaz flereket és nap koronaanyag kidobódást) biztonsággal előrejelző módszer kidolgozásán és fejlesztésén dolgozik.  Az Űridőjárás pontos prognosztizációja  nagyon nagy jelentőségű, hiszen a flerek és a koronaanyag kidobódások kritikus fennakadásokat és meghibásodásokat okozhatnak  a GPS és telekommunikációs műhold-rendszereinkben, illetve az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek léphetnek fel, melyek lokálisan egy időre megszakíthatják a folyamatos áramellátást. Továbbá ezek a szoláris eruptív események mind nemzet-,  mind pedig gazdaságbiztonsági szempontokból akár óriási káoszt is okozhatnak a mai high-tech világunkban.

„A pályázatra való jelentkezésben a fő motivációm az volt, hogy esetleg az egyik példája lehessek azoknak a  kutatónőknek akik a  fizika területén dolgoznak, illetve bátorítsam azokat a fiatal lányokat akik ezen tudomány területen szeretnének dolgozni a jövőben.” – nyilatkozta Korsós Marianna Brigitta.

Nők a Tudományban Kiválósági Díj Különdíj 2015 – A Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával

Strádi Andrea jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia, Energiatudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársaként, kutatóként dolgozik. A szakmai bizottság a Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával az űrtevékenység területén végzett kutatói munkájáért jutalmazta különdíjjal.StradiAndrea Az ionizáló sugárzás mérése kiemelkedően fontos olyan területeken, ahol potenciálisan nagy dózis érheti az ott élő és/vagy munkájukat végző személyeket. Földi körülmények között viszonylag jól feltárt az ilyen típusú sugárzás eloszlása és a védekezés hatékony módja. A XX. század közepe óta azonban az ember nem csak ezen a bolygón kutatja a természet és a világegyetem rejtelmeit, hanem az űrben és akár más égitesteken is. Lényeges tehát a jelen és a jövő ausztronautáinak egészsége szempontjából, hogy pontosan ismerjük az űrbeli sugárzás milyenségét és mennyiségét annak érdekében, hogy a megfelelő árnyékolási módokat alkalmazhassuk. Természetesen egy űrjárművön a lehető legkisebb tömegű és térfogatú anyagokat érdemes felhasználni, csak azokon a felületeken ahol feltétlenül szükséges, hiszen óriási energia szükséges a pályára állításhoz. Emiatt igazi kihívás a hatékony védelem megtervezése és esszenciálisan szükséges a sugárzási tér feltérképezése.

Dr. Csuka Dorottya kutatónőt a biotechnológia területén elért eredményeiért díjazta a szakmai bíráló bizottság, 30 év alatti kategóriában. A díjazott a Semmelweis Egyetemen végzi kutatásait. Prof. Pongrácz Judit az MTA doktora, a Gyógyszerészi Biotechnológia Tanszék tanszékvezető professzora a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a 30 év feletti kategóriában díjazták. Dr. Kalmár-Biri Bernadettet, a TEVA Gyógyszergyár fejlesztő analitikusát 30 év alatti kategóriában díjazták az anyagtudomány területén. Prof. Hernádi Klára, az anyagtudományi díj 30 év feletti kategória díjazottja a Szegedi Tudományegyetemen ismerteti kutatásainak legfrissebb eredményeit. Barta Veronikát, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének fiatal kutatóját az űrkutatás területén elért eredményeiért díjazta a szakmai zsűri 30 év alatti kategóriában. Dr. Dinók Henriett Éva: a roma származású kutatónők számára létrehozott Kiválósági Különdíját érdemelte ki tudományos munkásságával, melynek középpontjában az alkotmányjog és büntetőjog határterületét jelentő gyűlölet-bűncselekmények állnak.

Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2014

Űrkutatás Díjazottak 2013

Orgel Csilla, M.Sc. hallgató, földtudományi kutató. Szakterülete planetológia, azaz bolygótudomány, Mars analógiakutatás, marsi klímaváltozás. Az általa végzett tevékenység kifejezetten innovatív jellegű: a kutatómunka mellett műszerek és űrszondás mérések terepi tesztelőjeként is dolgozik.

„Valami olyasmivel akartam foglalkozni, ami nem hétköznapi, és elsőként én „érinthetem” meg. A középiskolások nagyrészt nem tudják, hogy mit akarnak kezdeni a jövőjükkel. Saját tapasztalataimat, projektjeimet mesélném el nekik.”

2013-ban oklevelet kaptak:

Dobos Vera Zsuzsa csillagász, akinek szakterülete a naprendszeren kívüli bolygók (Exobolygók) és holdak lakhatóságának vizsgálata.

„A lányok figyelmét külön felkeltheti, ha sikeres kutatónőkről hallanak a témában.”

Grósz Veronika biomérnök: hallgató, akinek szakterülete az asztrobiológia.

„Arra kell törekedni, hogy a közönségben kialakuljon egyfajta érzelmi kötődés a témához. Meg kell mutatni, hogy vannak sikeres kutatónők is az űrkutatás alapvetően férfiak által dominált területén.”

Gyollai Ildikó geológushallgató jelenleg a bécsi egyetemen tanul. Szakterülete a planetológia és anyagvizsgálatokat végez a kozmikus anyagokon. Dr. Tari Fruzsina világűr jogász:

„Minél több hiteles példakép bemutatása és annak hangsúlyozása a fontos, hogy ők is ugyanolyan hétköznapi emberek. A tudományt divattá kell tenni.”

Űrkutatás Díjazottak 2013

Nők a Tudományban Életműdíj

A Nők a Tudományban Egyesület 2015 őszén Hargitai Magdolna tagunknak 70. születésnapja alkalmából Életműdíjat adományozott.

015_4276

Az MTA Szervetlen Kémiai és Anyagtudományi Tudományos Bizottsága Hargittai Magdolna, az MTA rendes tagja 70. születésnapja alkalmából egynapos nemzetközi konferenciát szervezett a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén „Athene’s Chemistry” címmel.
A konferenciát Dr. Józsa János Rektor Úr nyitotta meg.
Hargittai Magdolna az eseményen bemutatta a “Women Scientists: Reflections, Challenges, and Breaking Boundaries” (Oxford University Press 2015) című könyvét, mely a 2015 év végén magyarul is bemutatásra került “Nők a tudományban határok nélkül” címmel (Akadémiai Kiadó 2015).

015_4282